nyelv
ภาษาฮังการี
แก้ไข
รากศัพท์
แก้ไขสืบทอดจากฟินโน-ยูกริกดั้งเดิม *ńälmä (“ลิ้น”).[1][2] ร่วมเชื้อสายกับMansi และภาษาซามีเหนือ njálbmi.
การออกเสียง
แก้ไข- สัทอักษรสากล(คำอธิบาย): [ ˈɲɛlv]
เสียง: (file) - การแบ่งพยางค์: nyelv
คำนาม
แก้ไขnyelv (พหูพจน์ nyelvek)
การผันรูป
แก้ไข| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nyelv | nyelvek |
| accusative | nyelvet | nyelveket |
| dative | nyelvnek | nyelveknek |
| instrumental | nyelvvel | nyelvekkel |
| causal-final | nyelvért | nyelvekért |
| translative | nyelvvé | nyelvekké |
| terminative | nyelvig | nyelvekig |
| essive-formal | nyelvként | nyelvekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyelvben | nyelvekben |
| superessive | nyelven | nyelveken |
| adessive | nyelvnél | nyelveknél |
| illative | nyelvbe | nyelvekbe |
| sublative | nyelvre | nyelvekre |
| allative | nyelvhez | nyelvekhez |
| elative | nyelvből | nyelvekből |
| delative | nyelvről | nyelvekről |
| ablative | nyelvtől | nyelvektől |
| non-attributive possessive - singular |
nyelvé | nyelveké |
| non-attributive possessive - plural |
nyelvéi | nyelvekéi |
| รูปแบบการแสดงเจ้าของของ nyelv | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nyelvem | nyelveim |
| 2nd person sing. | nyelved | nyelveid |
| 3rd person sing. | nyelve | nyelvei |
| 1st person plural | nyelvünk | nyelveink |
| 2nd person plural | nyelvetek | nyelveitek |
| 3rd person plural | nyelvük | nyelveik |
ลูกคำ
แก้ไขคำประสม
- anyanyelv
- célnyelv
- csoportnyelv
- diáknyelv
- forrásnyelv
- földnyelv
- gyereknyelv
- gyermeknyelv
- jelnyelv
- köznyelv
- lekérdezőnyelv
- madárnyelv
- metanyelv
- népnyelv
- nyelvatlasz
- nyelvállapot
- nyelvbázis
- nyelvbotlás
- nyelvbölcselet
- nyelvbúvár
- nyelvcsalád
- nyelvcsap
- nyelvcsere
- nyelvcsont
- nyelvelmélet
- nyelvelsajátítás
- nyelvemlék
- nyelvesztétika
- nyelvérzék
- nyelvfejlődés
- nyelvfelfogás
- nyelvfilozófia
- nyelvfilozófus
- nyelvföldrajz
- nyelvfüggetlen
- nyelvfüggő
- nyelvgeopolitika
- nyelvgomba
- nyelvgyakorlat
- nyelvhang
- nyelvhasonlítás
- nyelvhasználat
- nyelvhasználó
- nyelvhatár
- nyelvhát
- nyelvhegy
- nyelvhelyesség
- nyelviskola
- nyelvismeret
- nyelvjárás
- nyelvjáték
- nyelvkeveredés
- nyelvkészség
- nyelvkönyv
- nyelvközösség
- nyelvkurzus
- nyelvlecke
- nyelvleírás
- nyelvlélektan
- nyelvmandula
- nyelvmester
- nyelvművelés
- nyelvművelő
- nyelvművész
- nyelvnév
- nyelvoktatás
- nyelvóra
- nyelvöltögetés
- nyelvőr
- nyelvpolitika
- nyelvpótlék
- nyelvrendelet
- nyelvrendszer
- nyelvrokon
- nyelvrokonság
- nyelvrontás
- nyelvsíp
- nyelvspecifikus
- nyelvstratégia
- nyelvstúdió
- nyelvszakos
- nyelvszemlélet
- nyelvszerkezet
- nyelvszokás
- nyelvszövetség
- nyelvtan
- nyelvtanár
- nyelvtanfolyam
- nyelvtanítás
- nyelvtanulás
- nyelvtechnológia
- nyelvtehetség
- nyelvterület
- nyelvtervezés
- nyelvtérkép
- nyelvtipológia
- nyelvtisztaság
- nyelvtípus
- nyelvtörő
- nyelvtörténet
- nyelvtörténész
- nyelvtörvény
- nyelvtudat
- nyelvtudás
- nyelvtudomány
- nyelvtudós
- nyelvújítás
- nyelvújító
- nyelvválasztás
- nyelvváltozat
- nyelvváltozás
- nyelvvesztés
- nyelvvédelem
- nyelvvédő
- nyelvvizsga
- nyelvvizsgálat
- nyelvzavar
- rétegnyelv
- sportnyelv
- szaknyelv
- számnyelv
- szigetnyelv
- tájnyelv
- tolvajnyelv
- világnyelv
อ้างอิง
แก้ไข- ↑ Entry #615 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
- ↑ nyelv in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)